Programok

Szeretettel várunk mindenkit, akinek megtetszett a mi kis dombházunk, és szeretne benne valamilyen programot szervezni. Alapvetően a szellemiségünket elfogadó, azzal szimpatizáló közösségek (Waldorf iskolák, baráti társaságok, családok) jelentkezését várjuk. Lehetőség van különböző táborok (pl. euritmia, néptánc), kultúrális előadások (zene, tánc, színház, kiállítás) és egyéb rendezvények (esküvők, bankettek, találkozók) lebonyolítására is.

Bővebb információért forduljon hozzánk elérhetőségeinken.

Az Antropozófia története

A Rudolf Steiner szellemtudományának gondolatain alapuló antropozófia (a görög ember és bölcsesség szavakból) olyan filozófia (vagy ahogy néhány ellenfele mondja, vallás) amely Helena Blavatsky teozófiai mozgalmának megindulására épült. Az antropozófia nem keverendő össze az antropológiával.

1912-ben alakult meg az Antropozófiai Társaság, miután Steiner kilépett a Theosophical Society Adyar-ból, annak vezetője, Annie Besant és Steiner között fellépő nézeteltérések miatt. Steiner-t, a társaság német szekciójának vezetőjét, számos tag követte. Az antropozófia abban különbözik a teozófiától, hogy gyakorlatias a fókusza, hangsúlyozza a művészi impulzusok kifejlesztését, elméleti alapja inkább a nyugati ezoterikus gondolatokban (és nem hindu és buddhista tanokban) van, továbbá Krisztusban pozitív figurát lát, annak ellenére, hogy messze áll a szokásos keresztény felfogástól.

Steiner meghatározása szerint az antropozófia „a tudás útja, amely az emberben lévő szellemit az univerzum szellemijéhez vezeti.” Azt állítja, hogy az emberek nem pusztán megfigyelők, akik élesen elválnak a külső világtól. Szerinte a valóság a szellemi és a fizikai találkozási pontján vagy felületén létezik vagy áll elő, azaz ott, „ahol a koncepció és a percepció találkoznak”. Ez egy kicsit hasonlít René Descartes azon állításához, hogy a képzelet az, amely a szellemet és a testet egész lénnyé (létezővé) egyesíti.

Mind a két nézetben közös, hogy a fegyelemre fókuszálnak: az antropozófusok célja, hogy „emberibbé” váljanak azáltal, hogy gondolataikat és cselekedeteiket illetően egyre tudatosabbá és határozottabbá válnak és az egyéni szabadság kiteljesedése a cél. Az ember a magasabb szintű tudatállapotot meditációval, megfigyeléssel és egy életen át tartó „kutatás” iránti nyitottsággal éri el. Steiner a szellemi tapasztalat vagy élmény eléréséhez számos gyakorlatot írt le és fejlesztett ki.

Forrás: Wikipédia